II. János Pál pápa kezdeményezésére 1997 óta minden év február másodikán, az Egyház megünnepli a szerzeteseket, azokat a férfiakat és nőket, akik teszik fel életüket, hogy embertársaikat szerzetesi kötelékben szolgálják.
„Égő gyertyaként világítanak, a hit fényét közvetítik”. Ezen a napon a Katolikus Egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt ünnepli, akik megszentelt életet élnek a világon. Az ünnep célja hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy tudatosuljon bennük „életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára”.
Ők elhagyják vérségi családjukat, és belépnek egy másfajta családba, hogy másokért, mindannyiunkért, emberek milliárdjaiért éljenek, dolgozzanak és imádkozzanak. Ők azok, akik lehajolnak a leginkább számkivetettekhez, és segítik azokat az elesetteket, akinek már mindenki hátat fordított. Hivatásuk gyakorlás közben – melyet helyesebb elhivatott életformának nevezni – nem riadnak vissza a legrémísztőbb betegségektől sem, legyen az tbc, lepra vagy akár ebola. Teszik mindezt saját vérségi kötelékeken alapuló családjukat elhagyva egy nagy, egy nagyobb családért, az egész emberiségért.