A boldogság világnapja

A boldogság világnapja

2012-ben döntött úgy az ENSZ, hogy ezt az érzést, fogalmat is beemeli a nemzetközi napok sorába. Konszenzussal elfogadott határozatában a Közgyűlés hangsúlyozta, hogy a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja. A dokumentum egyben felszólította az ENSZ tagországait, hogy megfelelő módon ünnepeljék március 20-án a boldogság napját, mindenekelőtt az oktatásban.

A boldogság érzése az egyetlen olyan narkotikum, ami egészséges. A boldogság keresése a legfontosabb motiváció az ember életében. Hajszoljuk, kutatjuk, megoldásokat keresünk, ideológiákat gyártunk arra, hogy miért vagyunk boldogok, vagy boldogtalanok. Nélküle félembernek, gépnek érezzük magunkat.

A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.

A „bruttó nemzeti boldogság” fogalma tulajdonképpen a lakosság jólétének mérésére szolgál. Egy kilenc pontból álló index segítségével megbecsülhető, hogyan érzik magukat az emberek gazdasági, társadalmi és érzelmi szempontból.

Kilenc tényező alapján számolják ki a nemzeti bruttó boldogságot.
1. az ország mentálhigiéniás állapota;
2. oktatás;
3. időgazdálkodás;
4. ökológiai folyamatok;
5. kulturális folyamatok;
6. közösségi élet;
7. egészségügy;
8. általános életszínvonal;
9. kormányzat. Fontos, és igen nagy feladata életünket, napjainkat valóban boldoggá tenni, vagy észrevenni az apró örömöket. Ám ami ennél is fontosabb és nehezebb, tegyünk boldoggá másokat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

15 − 3 =

Erősségeink

  • pályázatok
  • tanácsadás
  • publikáció
  • egészség
  • környezet
  • civil szervezet
  • betegség megelőzés
  • családtervezés
  • egészségtudatosság
  • összefogás
  • nemzeti identitás
  • szte
  • család
  • családvédelem
  • családbarát