Kárpát-medencei háromoldalú innovációs bázis létrehozása

A Családbarát Hagyományápoló Egyesület szervezésében a Nemzeti Tehetség Program keretében a Miniszterelnökség Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszterének támogatásával a NTP-PKTF-20-0011 azonosítójú, „Kárpát-medencei háromoldalú innovációs bázis létrehozása” című pályázati projekt keretében huszonegy hazai és határon túli tehetséges, innovatív vénával megáldott fiatal vett részt az előadássorozatokon, tréningeken, workshopokon és innovatív környezetbe szervezett látogatásokon.
Célunk a program megvalósításával a következő volt: olyan innovatív vénával rendelkező tehetséges kárpát-medencei fiatalokat karoljunk fel, akiknek a képességei kibontakoztatásához, ötleteik érvényre juttatásához szükségük egy alapvető tudásbázisra, amely nem feltétlenül erős oldalukhoz kapcsolódik, hanem érvényesülésüket szolgálja. Alapvető célunk volt, hogy projekt keretén belül felkészítsük őket az innovációs környezetben való boldogulásra.
Meg kívántuk velük ismertetni a KFI rendszer alapjait és a KFI pályázati rendszer alapjait, a pályázatírás fortélyait, a szellemi alkotások jogvédelmi rendszerének alapjait, a kooperatív munka szükségességét, és a sikeres vezetővé váláshoz felkészítő technikákat. Az ön-menedzselésen felül személyiségfejlődésüket is befolyásolni kívántuk. Problémamegoldó és konfliktuskezelő képességüket szándékoztunk erősíteni. Erősíteni kívántuk személyiségüket, lelkileg edzetté téve az esetleges pillanatnyi kudarcokkal szemben, felkészítve őket a vállalkozás és a forrásteremtés nehézségeire.
A projektbe való beválogatás elsődleges szempontja volt, hogy a bekerülő hazai fiatalok mellé határon túli fiatal magyar tehetségek kerüljenek, lehetőleg a reprezentált országok számával arányosan. A világjárvány ezt a törekvésünket azonban keresztbe húzta, így sajnos a határon túli fiatalok alulreprezentáltak lettek a kurzus során. Ezt a hiányosságot a határon túlra tervezett kiállítások megvalósításával látja kompenzálhatónak egyesületünk.
Nagyon fontos szempont volt, hogy a célcsoport tagjai olyan tehetségek legyenek, akik nem tipikus „szobatudósok”, hanem ötleteiket és elképzeléseiket a gyakorlatban is szeretnék hasznosítani, és ezért hajlandóak felvállalni a nyilvánosság előtti szereplést is.
A kiválasztás során ügyeltünk arra, hogy a fiatalok érdeklődési területei ne egysíkúak legyenek, hiszen a mai technikai fejlettség mellett egy innováció ritkán valósulhat meg csupán egyetlen tudományág, illetve tehetségterület mezsgyéin belül, hiszen a társadalmi igényeknek megfelelően egyre inkább komplex jellegű problémákat kell az újítóknak megoldaniuk. az érdeklődési és tehetségterületek sokszínűsége alapját képezi a kooperatív feladatmegoldásnak, mely a gyakorlati foglalkozásaink bázisát képezi, mivel a fiatalokat a kooperatív együttműködések alapjaival kívánjuk megismertetni a workshopjainkon megvalósuló kezdeti feladatok megoldásán keresztül. Ezzel azt kívántuk elérni, hogy az innovátori közösségünkben szocializálódjanak, melynek később hasznát veszik.
A beválogatáskor miután megismertük a fiatalokat figyelemmel voltunk a bennük fellelhető vállalkozói szemléletre is, hiszen egy sikeres jövőbeni innovátornak képesnek kell lennie az önmenedzselésre.
A fenntarthatóság érdekében – hiszen kis közösségünket a projektidőszak után is működtetni kívánjuk – egyaránt be kívátunk vonni felsőfokú és középfokú tanulmányokat folytató fiatalokat is. Ennek a kritériumnak alapján kialakítandó belső arányosságra különösképpen ügyelünk, hiszen projektünkkel egy folyamatot teremtsünk meg, melybe időről időre újabb tehetségeket vonunk be.
Fontos szempontnak tartottuk a női nem megfelelő reprezentáltságát is a projekten belül.
Önismereti tréningeket tartottunk, mivel az ön-menedzselés fejlesztésének gyökere az önismeretben rejlik. A tréningek során megtanítottuk a fiatalokat a célok helyes kitűzésére. A célok kitűzésénél befolyásoló tényezők önmagunk megismert erős és gyenge oldalai. Itt a swot analízishez fordulhatunk, mint eszközhöz. A fiatalok megtanulták feltérképezni lehetőségeiket, melyeket összevethettek az előforduló akadályokkal, melyből a mérlegelés módszerével megtanulták meghatározni, illetve részletekbe menően megtervezni azt az utat, mellyel közelebb haladnak céljaik megvalósításához.
A bevont fiataloknak megtanítottuk a munkafolyamatok hatékony tervezésének módszerét, amikor is az elérni kívánt cél konkrét okainak vizsgálatából kell kiindulniuk. Megtanulták mérlegelni, hogy a cél elérése milyen hozadékokkal járhat, szükséges –e benne kooperatívan rész venni másokkal, és mérlegelni a kielégíteni kívánt szükségleteket, valamint a külső hatások okozta kényszereket is figyelembe venni a tervezés folyamán.
Foglalkozásainkon megtanulták a munkafolyamatok kitűzött határideje betartásának fontosságát, valamint a motivációs egyensúly fenntartását. Két fontos tényezőt sajátíttattunk még el velük foglalkozásainkon: a pozitív gondolkodásmódot és a helyes időgazdálkodást.
A projekt későbbi fázisában személyre szabott önmenedzselési technikákat dolgoztunk ki rájuk nézve, melyeket szimulált szituációs játékok során tesztelünk.
A fiatalok számára innovációs készségfejlesztő tréningeket is tartottunk, melyen a fiatalok megtanulhatták, hogy egy jó ötletből miként lehet úgymond „sikertörténet”, ha az ötlet megfelelően van kezelve, illetve menedzselve. A vezetői készségek fejlesztése során megtanítottuk velük a különféle vezetői stílusok alapnormáit, kihangsúlyozva azok erős és gyenge oldalait. Megtanítottuk őket a helyes vezetői kommunikációra, fejlesztettük empatikus készségeiket, konfliktuskezelést tanítottunk számukra, majd személyre szabott instrukciókkal láttuk el őket.
A bevont fiatal tehetségek személyiségfejlesztésének célja, hogy projektünkkel felkészítsük a faitalokat az innovációs környezet által támasztott kihívások során előforduló esetleges kudarcok elviselésére, a továbblépésre, a frusztrációknak és konfliktusoknak a kezelésére.
A személyiségfejlesztés előszobája a személyiség megismerése. Tréningeinken kétféle módszert alkalmazunk: a szubjektív és az objektív módszert. A szubjektív módszer lényege a bevont fiatalok önmagukról gyűjtött információnak (némi módszertani irányítással) saját maguk által történő elemzése. Itt a tréning vezetője számára fontos kiindulási pont, hogy a fiatal miként vélekedik önmagáról. Az objektív módszer lényege, hogy a szakember kívülállóként teszteli a fiatal személyiségét.
Fontos volt összevetni a szubjektív és objektív megismerés közötti eltéréseket, mert ez sokat elárul az illető egyén személyiségéről, és kiindulópontját képezi a további személyiségfejlesztő foglalkozásoknak, illetve az alkalmazott tréningelemek kiválasztás erre a bázisismeretre épül. A személyiségfejlesztés ettől kezdve arra irányult, hogy megszüntesse azokat a gátakat, amelyek megakadályozzák a személy belső egyensúlyának tartós megtartását, oldja a szorongásokat, félelmeket, fóbiákat. A módszer célja volt, hogy a tudomány kipróbált és hatékony eszközeivel többek között emelje az egyén Én-erejét, önbecsülését, önbizalmát, örömkészségét, kapcsolatainak minőségét.
A tréningek csoportosak voltak, de a személyiségek megismerése után egyéni személyiségfejlesztési tervek kerültek kidolgozásra. A személyiségfejlesztés további folyamatában olyan elemek is voltak, melyek csoportokban is alkalmazhatóak, és olyanok is, melyeket csak egyéni konzultációkon tud pszichológusunk alkalmazni a célcsoport tagjainál.
A KFI rendszer és a KFI pályázati rendszer bemutatása a bevont célcsoport tagoknak két síkon fog történt meg: elméleti felkészítéseken és gyakorlati foglalkozásokon. Metodológiai szempontból rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az elméletben elhangzottakat a gyakorlatban is bemutathattuk a bevont fiataloknak.
Így a leadott elméleti ismeretanyag, illetőleg annak egyes részletei számtalanszor megismétlődtek, és könnyebben rögzültek a fiatalokban. A gyakorlati foglalkozásokon megismert trükkök és fortélyok könyvekből nem elsajátíthatók, azokat az üzleti életben aktívan résztvevő szakemberek adták át saját tapasztalataik alapján. A gyakorlati foglalkozások (műhelymunkák) célja volt, hogy a fiatal a programból kikerülve képes legyen önállóan pályázatot írni és menedzselni.
A műhelymunkák teljes egészében ráépültek az elméleti előadásokon elsajátított ismeretanyagra a KFI rendszer és a vállalkozási ismeretek vonatkozásában. Elméleti szinten megismerhették a fiatalok a vállalkozási formákat, azoknak előnyeit és hátrányait, a szellemi alkotások jogának alapjait, és a pályázati rendszer szerkezetét és annak egyes szegmenseit.
A gyakorlati foglalkozások keretében megismerték a pályázati forrásokat, a pályázatfigyelés metodológiáját, annak módszereit, hogy hogyan szűrhető ki, hogy egy adott pályázati felhívás szempontjai alapján eséllyel indulhat –e egy pályázó, a pályázati célok kitűzését, a pályázattal azoknak minél eredményesebb elérési lehetőségeit, a költségvetés tervezését, a szakmai terv készítését, az ajánlatkérés módszereit, valamint a nyertes pályázattal kapcsolatos tennivalókat, különös tekintettel a módosításokra és a megvalósulás utáni elszámolásra.
Az innovációs környezetet legjobban vállalatok meglátogatásával tudtuk megismertetni a fiatalokkal. Olyan vállaltokat kerestünk fel, amelyeknél köztudottan nagy hangsúlyt fektetnek az innovációra és egyben duális képzési helyek is. Ez utóbbi jelentősége az innováció szempontjából abban van, hogy gyakorlatilag kinevelnek maguknak egy olyan technokrata réteget, akik a diploma elérésééig az adott közegben szocializálódnak, átveszik a cégnél kialakult szemléletmódot, és ötleteik esetleges gyakorlati megvalósítására már akár diákkorukban is lehetőség nyílik. A meglátogatott vállalatokon belül saját K+F tevékenység folyik. Az innovatív termelővállaltok mellett spin off cégeket is igyekeztünk bemutatni, melyek egyetemhez, illetve egy adott kutatóintézethez kapcsolódva jöttek létre.
A vállalatlátogatások alkalmával a fiataloknak rálátásuk lett a gyakorlati innovátori tevékenységre, megtapasztalták az innovátori tevékenység szépségeit és nehézségeit.
A pályázati lehetőségek bemutatásának gyakorlati foglalkozásain, valamint az innovatív környezetben tett látogatásokon keresztül a fiatalok szembesültek azzal, hogy csapatmunkában sokkal hatékonyabbak lehetnek az újítások területén. A team-munka lényege, hogy az egyes innovációval foglalkozó fiatalok erős oldalaikhoz kapcsolódóan dolgoznak ki részletkérdéseket az adott projekt keretében.
A projektbe a különféle tehetségterületekről bevont fiatalok között szakmai kapcsolatok, sőt barátságok alakulhattak ki, melyek a jövőt tekintve akár egy sikeres innovációs kapcsolati hálónak is lehetnek az alapjai.
Workshopjainkon a fiatalok önállóságának megtartása mellett igyekeztünk a munkát a kooperativitás irányába terelni. Rávezettük őket arra, hogy egy ötletből úgy lesz sikeres innováció (jogvédte szabadalom vagy know-how) hogy a speciális szaktudást igénylő részleteteket érintően más, adekvát szaktudással rendelkező innovátorokat is bevonunk az adott projekt kidolgozásába.
Rövid távú eredmények, melyek a projetk keretében előadásaink, vállalatlátogatásaink, tréningjeink, workshopjaink hatására a bevont fiatalok tudástárában megjelentek, illetve személyiségükre és gondolkodásmódjukra tett hatások következtében kialakultak:
a) a bevont fiatalok megismerkedtek az innovációs környezettel
b) megismerkedtek a KFI rendszerrel és a KFI pályázati rendszerrel
c) vezetői készségeik fejlődtek a projekt hatására
d) elsajátították az önmenedzselés alapjait
e) megtanultak csoportban dolgozni
f) személyiségük fejlődött
g) megtanulták a kudarcot elviselni
h) megtanulták a konfliktusokat kezelni
i) megtanultak a nyilvánosság előtt fellépni, propagálni ötleteiket és képviselni elképzeléseiket
j) vállalkozási alapismereteket sajátítottak el
k) eredményorientáltakká váltak
l) szembesültek azzal a ténnyel, hogy a kutatói-innovátori munka nem öncélú, hanem annak társadalmi elvárásoknak kell megfelelnie és társadalmi szükségleteket kielégíteni.

Ötleteljünk!