Hagyományainkon alapuló speciális tehetséggondozás

A közelmúltban fejeződött be a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával egyesületünk, a Családbarát Hagyományápoló Egyesület szervezésében a Nemzeti Tehetség Program keretében a NTP-SPEC-22-0006 azonosítószámú, „Hagyományainkon alapuló speciális tehetséggondozás” című pályázati projekt megvalósítása.

A program keretében Tiszakécske és a környékbeli kistelepülések anyanyelvi, sport és más területeken kiemelkedően tehetséges fiataljainak társadalmi felelősségvállalását támogattuk szemléletformáló és figyelemfelkeltő tevékenységükkel, minek során praktikus ismereteket adtunk át, jó gyakorlatokat osztottunk meg és lehetőséget teremtettünk a tapasztalatszerzésre. Kulturális értékek közvetítésével nemzeti identitásukra is hatottunk. Határozott célunk pedig az volt, hogy a bevont fiatalok értékes és felelős közösséggé formálódjanak, akik megváltozott szemléletmódjukat közvetíteni és követendő példává tudják tenni lakóközösségük és majdani munkahelyi közösségük számára. Rávezettük őket arra, hogy a tehetséget nem szabad öncélúan hasznosítani, hanem annak az egész társadalomra nézve hasznosulnia kell. Igyekeztünk reneszánsz embereket nevelni a bevont célcsoport tagokból. A programmal tudományos, sport és nyelvi szegmensek mentén is igyekeztünk elérni, hogy felfedezzék magukban a tehetséget. 

Tehetséggondozó programunk legfőbb jellemzője a különféle tehetségterületekhez kapcsolódó műhelymunkák szinergikus kapcsolata volt. Ebből a szempontból fontos volt, hogy a programelemek, illetve a háromféle tehetséggondozó műhelymunka külön időpontokban legyen megvalósítva. A fiatalok fő erőssége mellett más jellegű tehetségesítő programelemekben is részt vettek. A kognitív ismeretek átdása mellett az érzelmi intelligenciájukat is fejleszteni fogjuk. Különösen az innovatív szemléletű, társadalmi szemléletformálást célzó fő programelemünk keretében valósult ez meg, ahol természettudományos, társadalomtudományos és művészeti elemeket is tartalmazó tudásanyag átadásához kapcsolódóan alakítottuk ki az innovatív szemléletmódot a részvevőkben, és a társadalmi felelősségvállalás szükségességének tudatát is meg fogjuk bennük erősíteni.

A projektben megvalósuló, a választott tehetségterületekhez tartozó programelemek között szabad átjárhatóságot biztosítunk a bevont fiatalok részére. Pályázati projektünk a komplexitásra törekszik. A tehetséggondozást nem csak egy síkon, egy tehetségterületen érintett gyermekek bevonásával kívánjuk megvalósítani, hanem több tehetségterületről vonunk be tehetséges fiatalokat, akiknek erős oldala fejlesztése érdekében nyelvi, innovatív szemléletformáló programsorozatot és a sporttehetség kibontakozását segítő, integratív szemléletű, a fizikai és érzelmi tényezők, az alapkompetenciák fejlesztését, továbbá a támogató környezet megteremtését segítő, az alábbi célkitűzéseket megvalósító foglalkozássorozattal komplex tehetségfejlesztést biztosító programsorozatot valósítunk meg.

A projekt három tervezett fő feladata egyenként 60 órás tanórán kívüli foglalkozás, illetve programsorozatban valósul meg. A programsorozat elemei többnyire az általános iskola épületében kerülnek megvalósításra. A megvalósító szakemberek többsége az általános iskola tanári karából kerül ki. 

A bevont fiatalok jelentős része a tiszakécskei Móricz Zsigmond Gimnázium tanulója, míg egy részük a tiszakécskei Református Általános Iskola nyolcadikos tanulója. Közöttük vannak az anyanyelvi kompetencia terén, a sport terén és a természettudományok terén is kiemelkedően tehetséges  gyerekek. Arra ügyeltünk, hogy a foglalkozások időben ne ütközzenek egymással, eltérő időpontokra legyenek megszervezve. Ezzel lehetőséget teremtettünk arra, hogy bármely elsődlegesen egy adott feladathoz csoportosított gyermek részt vehessen egy másik feladathoz tartozó programsorozaton is. Ezzel átfedéseket biztosítunk a résztvevők egy-egy adott tehetségterület szerint meghatározott csoportjai tagjainak a számára, hogy részt vehessenek olyan programsorozatokon is, amelyek nem a saját erősségüket jellemző tehetségterülethez tartoznak. Így körültekintő szervezésünkkel a célok hatékonyabb megvalósulására teremtjük meg a gyakorlati lehetőséget.  A célcsoport tagjainak olyan oldala is fejlődött, mely erősségnek nem tekinthető. Látókörük szélesedett. Látásmódjuk nyíltabbá vált, befogadóbbá és elfogadóbbá váltak. Szociális kompetenciáik erősödtek.  Gondolkodásmódjuk komplexxé vált, szélesedett a látókörük, tapasztalatokat tudtak átadni és átvenni.

A foglalkozások heti egy-egy alkalommal kerültek megvalósításra. Egy- egy alkalommal kettő óra foglalkozást tartottunk összevonva, amikor is egy-egy témát tudtunk feldolgozni, illetve átbeszélni. A tematika egymásra épült. A nagyobb terjedelemben feldolgozható témakörök egymás után több foglalkozáson kerülnek a maguk teljes mélységében feldolgozásra. A megvalósító szakmai párosok egymást kiegészítve végezték tehetséggondozó feladatukat. Mindegyikőjük a saját szakmai területéhez leginkább kapcsolódó témát vállalta fel, ám egyes témaköröket külön-külön ismétlés jelleggel konkrét metodológiai koncepció szerint, más-más szempontokat kiemelve mindkét tagja előadja a párosnak, miáltal szintén szélesedik a tanulók látóköre.

A programelemek megvalósítása során az interaktivitásra törekedtünk. Természetesen egy kijelölt terv szerint haladunk minden egyes órán, ám azok menetét némileg befolyásolták a bevont fiatalok azzal összefüggő igényei, valamint érdeklődési területük a téma részletesebb megvitatása illetve feldolgozása iránt.

A választott tehetségterületekhez tartozó programok között szabad átjárhatóságot biztosítottunk a bevont fiatalok részére.

Komplexitásra törekvő programunk teljes egészében illeszkedett a pályázati célkitűzésekhez. A tehetséggondozást nem csak egysíkon, egy tehetségterületen érintett gyermekek bevonásával kívántuk megvalósítani, hanem több tehetségterületről vontunk be tehetséges fiatalokat, akiknek erős oldala fejlesztése érdekében sporttehetség kibontakoztatását elősegítő integratív foglalkozássorozatot, anyanyelvi tehetséggondozó programot és innovatív szemléletformáló jellegű komplex tehetségfejlesztést biztosító programsorozatot valósítunk meg.  

Ezen programelemek mindegyike legalább 60 órás, tanórán kívüli foglalkozássorozatban valósul meg. A programok, illetve programelemek között biztosított az átjárhatóság. Azt akartuk elérni, hogy egy-egy bevont gyermek ne csak egy programelem keretében megvalósuló foglalkozássorozaton, illetve kiegészítő tevékenység keretében vegyen részt, hanem legalább még egy tehetségterületen, illetve foglalkozássorozaton, mely valamilyen fokon kapcsolatban áll érdeklődési körével. Rotációs jelleggel oldottuk meg az átjárhatóságot és a kapcsolatot az egyes fő programelemek között. Ezzel meg kívántuk valósítani a komplex gondolkodás gazdagítását a bevont célcsoporttagok között. Ezt pedig az alábbi módon érjük el:

A tanulók erős oldalának fejlesztése mellett a gyenge vagy gyengének vélt oldalukat is fejlesztettük. Ehhez az első lépés az érdeklődés felkeltése volt más, eddig nem preferált tehetségterületek iránt.  A bevont gyerekek szociális kompetenciáit is erősítettük. Ennek módja a közösségi célok jelentőségének megismertetése, valamint a felelősség tudatosítása volt. Szabadidős programjainkkal az ellazulást biztosítjuk szünetek beiktatásával, melyek után a tanulók összpontosító képessége növekedett, munkavégzésük (tanulás) hatékonyabb és eredményesebb lett, teljesítőképességük javult, és kreatívabbakká váltak egy-egy ilyen, a munkamenetbe tervszerűen beiktatott lazító elem hatására.

Három fő módszert alkalmaztunk a tehetséges gyermekek és fiatalok erős oldalának fejlesztésére: 

I.) Az elkülönített szervezeti keretekben való foglalkozás során (egyénileg vagy kis csoportban) a fejlesztendő gyermekek személyes kvalitásaihoz igazítottuk a fejlesztő anyagot.

II.) A gazdagítás illetve dúsítás célja az volt, hogy az ismeretek átadása és az elsajátítási folyamat a kötelező tananyagon túllépő kiszélesítéssel valósuljon meg. Az alábbi formáit alkalmaztuk:  

a) mélységi (több lehetőség biztosítása a tehetségeknek)

b) tempóban történő (a tehetségek azonos idő alatt többet tanulnak társaiknál)

c) tartalmi (a tananyag tehetségekhez igazítása)

d) feldolgozási képességek gazdagítása (kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztése a tehetségeknél).

III.) A gyorsítás lényege volt, hogy a tanuló érdeklődési körének és intellektuális szintjének megfelelő feladatokat kapjon, amit logikai következtetésekkel, ismereteinek rendszerezésével, és kreativitásának igénybevételével oldott meg.

Az alábbi módszerek és tevékenységek pozitívan hatottak a tanulók egészséges önértékelésére, önbecsülésére, és elősegíthették akár pályamotivációs döntéseiket is:

– tréningtechnikák

– drámapedagógiai eszközök 

– játékos feladatok

– a tanulók bevonása saját céljaik kitűzésébe, különféle szervezőmunkába

– a tanulók bevonása önmaguk és mások értékelésébe

– vita

– egymás tanítása

– egymás tanulásának segítése 

– projektmódszer

– szerepjáték

– kutatások és alkotások készítéséhez szükséges kutatás- és alkotásmódszertan

– az olvasás, a szín-ház, a jó filmek megszerettetése 

– természeti és társas környezet megkedveltetése, óvása. 

A szociális kompetencia fejlesztésének egyik alapvető formája volt a kooperáció, amelyben a pedagógus-diák kapcsolat megfelelő intenzitása mellett az érzelmi intelligencia is erőteljesebben fejlődhetett. Általa fejlesztettük a szociális kompetenciákat, a kommunikációs készséget és a konfliktuskezelést, a szocializációt és a társadalmi szerepek begyakorlását.

Felkeltettük a fiatalok érdeklődési körét olyan tehetségterületek iránt, melyekben esetlegesen gyengébbnek érzik magukat, ám érdekesnek találják azt, de kellő bátorítás híján eddig nem foglalkoztak az adott területtel. Már magánál a kiválasztásnál ügyletünk arra, hogy olyan egyének is bekerüljenek a célcsoportba, akik nem csak egy területen tehetségesek. Ennek a jelentősége abban van, hogy az egyes főtevékenységhez tartozó programsorozat ne csak az adott terület tehetségeinek szóljon, illetve ne csak ők vegyenek részt rajta, hanem olyanok is, akiknek ez esetleg nem az erősségük, de érdeklődők, és így szélesedjen a látókörük, gondolkodásmódjuk pedig komplexebbé váljon. A projekt keretében elsajátított komplex látásmóddal hosszabb távon más tehetségterületeken is hatékonyabbak, eredményesebbek lehetnek a bevont célcsoport tagok.

Már a tervezés fázisában modell értékű ösztönző programot dolgoztunk ki, melynek lényege, hogy a bevont fiatalokban az összes érintett, természeti, a nyelvi, a zenei és a képzőművészeti tehetségterületeken belüli speciális tárgykörökben a jó gyakorlatok hasznosítását illetően szemléletformálást érjünk el. Rávilágítottunk, hogy egy-egy tehetségterületen belük a tehetségeknek milyen szerepe lehet a társadalom egészére nézve akár a politika, akár a történelem, akár az emberek közötti viszonyok alakulására nézve.  Az egy-egy résztehetséghez kapcsolódó területet érintő programelemeket minden bevont célcsoport tag részvételével valósítottuk meg.

Stratégiákat dolgoztunk ki, hogy a tehetség miként hasznosítható a közösség érdekében. A stratégiák kidolgozása a fiatalok részvételével történt. A megvalósítás során arra fektettük a hangsúlyt, hogy minden bevont fiatal minden résztehetség területet érintő programelemnél részt vegyen. Ennek lényege az volt, hogy más résztehetségterületeket is megismerjenek, az ahhoz kapcsolódó társadalmi felelősségvállalási formákról tájékozódjanak, illetve azokból aktívan kivehessék a részüket. Ezzel fel kívántuk kelteni a fiatalok érdeklődési körét olyan tehetségterületek iránt, melyekben esetlegesen gyengébbnek érezték magukat, ám érdekesnek találták azt, de kellő bátorítás híján eddig nem foglalkoztak az adott területtel. Már magánál a kiválasztásnál ügyletünk arra, hogy olyan egyének is bekerüljenek a célcsoportba, akik nem csak egy területen tehetségesek. 

A programelemek elméleti előadásokkal tarkítottak voltak, melyeket együttes beszélgetések követtek. Az elhangzottakat a témák előadói a felmerült kérdések alapján tovább részletesen magyarázták. Lehetővé tettük, hogy az adott tehetségterülethez kapcsolódóan tehetséges bevont fiatalok maguk is szemléletformáló kiselőadásokat tarthassanak, bemutatva saját erősségeiket. Lehetőséget biztosítottunk arra is, hogy a bevont fiatalok saját véleményüket, sőt a témával kapcsolatosan az elhangzottaktól esetlegesen eltérő nézetüket is kifejthessék. Arra is ügyeltünk, hogy a tematika kidolgozásánál az érintett településekhez kapcsolódó helyi sajátosságokat vegyünk figyelembe. Ennek lényege abban rejlett, hogy a célcsoporttagokra nagyobb hatással tudjuk lenni, aminek következménye a hatékonyabb szemléletformálás és figyelemfelkeltés, mely közösségközpontú gondolkodásra ösztönöz. Jól összehangolt tevékenységekkel rávezethettük a fiatalokat a társadalmi szerepvállalás fontosságára, ami a közös és közösségközpontú gondolkodással együttesen megteremtette az alapját a jövőben létrejövő aktív közösségnek. Módszerünkkel a bevont fiatalok felismerték annak fontosságát, hogy saját tehetségüket a közösség érdekében bontakoztassák ki.