Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja

Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja

Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napjáról az UNESCO 1965. szeptember 8-án, Teheránban tartott világkongresszusa rendelkezett, amelyen ezt a napot az analfabetizmus elleni küzdelem napjának nyilvánították.

Az analfabetizmus az írástudás hiányát jelenti, vagyis azt, hogy egy felnőtt ember nagyon rosszul, vagy egyáltalán nem tud írni-olvasni. Magyarországon arányukat 1-2 százalékra becsülik. Egy társadalomban az írás-olvasás elterjedésének folyamata az alfabetizáció. Vannak olyan közösségek (például természeti népek), amelyek nem ismerik az írást; ezeknek a tagjai nem tekinthetők analfabétának.

Az írástudatlanságnak vannak szintjei, melyek a következők:

  1. Elsődleges analfabetizmus: az egyén nem tanult meg írni-olvasni. Főként a fejlődő országokban okoz gondot, de máshol is előfordul.
  2. Másodlagos analfabetizmus: az érintett megtanult írni-olvasni, de elfelejtette. Fő oka valószínűleg a rádió, a telefon és a tévé elterjedése, de okozhatja afázia is. Az 1970-es években fedezték fel, de a számítógép és az internet elterjedésével ez némileg visszaszorult.
  3. Félanalfabetizmus: régen azt jelentette, hogy valaki tud olvasni, de nem tud írni (ma ezt írástudatlanságnak nevezzük). Ma azt jelenti, hogy tud írni-olvasni, de csak nagyon kicsit: felismer néhány szót, nem ismer minden betűt, vagy csak a nevét tudja leírni.
  4. Funkcionális analfabetizmus: az érintett tud írni-olvasni, de nagyon rosszul. Kibetűzi a szavakat, de nem érti meg a használati utasítást, és nem tud a saját örömére olvasni. Ez akadályozza a további tanulást. Magyarországon a különböző becslések szerint a felnőttek 16–33 százaléka funkcionális analfabéta.
  5. Egyes vélemények szerint ki kell bővíteni a definíciót. Eszerint az is funkcionális analfabéta, aki nem beszél nyelveket, vagy nincs jogosítványa.
  6. Az analfabéta kifejezést használják átvitt értelemben arra is, ha valaki egyáltalán nem ért, vagy nincs érzéke valamihez, így jött létre például a digitális, a pénzügyi, a zenei, a műszaki analfabetizmus, vagy a tudományos analfabetizmus kifejezés is.

Megjegyzem kishazánkban is vannak olyan diplomások, akik egy adott téma kapcsán két összefüggő mondaton nem tudnak megfogalmazni írásban. Őket minek nevezzük?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

három × négy =

Erősségeink

  • életminőség javítás
  • tanácsadás
  • oktatás
  • publikáció
  • környezet
  • civil szervezet
  • betegség megelőzés
  • karrierépítés
  • családtervezés
  • egészségtudatosság
  • nemzeti identitás
  • szte
  • élővilág
  • családvédelem
  • családbarát