
Egyesületünk az Agrárminisztériumtól a HUNG-2025/12172 azonosító számú pályázat megvalósítására nyert támogatásból (támogatói okirat száma: 2907-4/2025/HERMAN) 2026. április 30-án és május 01-én Pusztaszeren tartotta meg nemzeti gasztronómiai hagyományainkat népszerűsítő „Mangalicafest - nemzeti gasztronómiai hagyományaink” című kétnapos programját.
Az első napon a helyi sportcsarnokban hungarikumokat bemutató kiállításmegnyitót tartottunk, melyet gyermekek számára szervezett játkos zenés foglalkozások követtek. Ennek keretében a résztvevők számos népi hangszerrel ismerkedhettek meg, valamint játékos daltanulás keretében a hungarikummá nyilvánított magyarnótát igyekeztünk megszerettetni a helyi iskolásokkal. Táncházat is szerveztünk számukra. Rendezvényünkön fellépett a Por Zenekar Patyi Zoltán vezetésével.
A rendezvényen részt vevők megkóstolhatták két gasztronómiai jellegű hungarikumunkat: a dobostortát és a tepertős pogácsát, mely utóbbi alig pár hónapja került be a hungarikumok gyűjteményébe.
A május elsejei program reggel kezdődött és sötétedésig tartott. A környék lakosságának szinte minden korosztálya képviseltette magát, de még Szegedről is érkeztek vendégek a rendezvényre.
A rendezvényt – a későbbi nemzeti étkeknek való „helycsinálás” szándékával – a nemzeti összetartozást szimbolizálva a 64 vármegye emlékére 64 x 64 méteres távon szervezett futóverseny nyitotta.
Gasztrokulturális fesztiválunkon az ősi magyar sertésfajtán, a mangalicán keresztül bemutattunk két gasztronómiai jellegű hungarikumot (makói hagyma és szegedi fűszerpaprika őrlemény), amelyek nélkül elképzelhetetlen a tradicionális magyar konyha. Nemzeti húsételeink elkészítését nemzetközileg elismert mesterszakácstól tanulhatták a résztvevők. Főzőversenyt hirdettünk, ahol a tradicionális magyar sertésfajta, a mangalica a versenyre jelentkezők számára kiosztott húsát kötelező jelleggel a projekt által propagált két fűszernövény felhasználásával lehetett elkészíteni. Helyi asszonyok önkéntes csoportja reggeltől késő délutánig folyamatosan dagasztotta a tésztát és sütötte a lángost. Ezért a hungarikumért a közönség nem volt rest sorban állni. A rendezvényen részt vevők a szintén hungarikumnak számító kürtőskalácsot is megkóstolhatták.
A rendezvényen népzenészek szórakoztatták a megjelenteket, és jó alaphangulatot teremtettek a nemzeti gasztronómiai fesztiválhoz. A rendezvény teljes tartama alatt két zenekar: Hegedűs Gábor népi zenekara és a Csutrisok gondoskodott arról, hogy a közönség egy pillanatig se unatkozzon. A fiatal résztvevőkkel meg kívántuk ismertetni a szintén hungarikum klasszikus magyar nóta szépségét, valamint a magyar néptánc változatos világát. Ezt a fesztivál szerves részeként szervezett néptáncbemutatók és táncház keretében valósítottuk meg. Népszerűsítettük a táncház módszert mint a szellemi - kulturális örökség átörökítésének magyar modelljét.
A két fűszernövény történetét, annak gasztronómiai jelentőségét és egészségre tett hatásait, valamint más egyéb, szintén gasztronómiához és az egykori állattartók világához kapcsolódó hungarikumot a helyi sportcsarnokban rendezett kiállításon kihelyezett roll-upokon mutattuk be. A mangalicát, mint őshonos magyar sertésfajtát szintén roll-upokon népszerűsítettük. A kiállítást az érdeklődő közönség a helyi sportcsarnokban tekinthette meg.
Rendezvényünkkel sikerült a közönség elé varázsolnunk az egykori falusi disznótorok hangulatát, valamint az egykori paprikatermesztők és a hagymatermesztők hagyományos paraszti világát. A rendezvényen lehetőséget biztosítottunk fiatal hagyományőrző népzenészeknek is a szélesebb közönség előtt való bemutatkozásra.
A rendezvény időpontjához kapcsolódóan felelevenítettük egy régi népszokásunkat: a májusfa állítást. Az erdőben kijelölt, kivágásra engedélyeztetett fát az arborétum legnagyobb tisztásáról a rendezvénysátor elől indulva zenekari kísérettel közelítette meg a tömeg. A kivágás után helyi markos legények vállukra emelték, és a tisztás közepére szállították azt. A helyi gyermekekre hárult a feladat, hogy pompás selyemszalagokkal feldíszítsék a májusfát, majd ezután a legények felállították és rögzítették az előre odakészített pányvához. Ezt követően kezdődött meg a májusfa körbetáncolása, mely valóságos népünnepéllyé nőtte ki magát. Az óvodásoktól a nyugdíjas korosztály képviselőiig a közöség örömmel vett részt rajta.
Célunk a rendezvény megszervezésével az volt, hogy a vidékünkön termesztett két hungarikumot (makói hagyma és szegedi fűszerpaprika őrlemény), valamint a mangalicát és a magyar szürkemarhát, mint őshonos, törvényileg védett magyar háziállatfajtákat, a magyar tanyát, mint életformát, a klasszikus magyar nótát és a táncházmozgalmat népszerűsítsük a közönség (elsősorban a fiatalok) körében. A projekt aktualitását az adta, hogy a modernnek számító irányzatok követésével félredobjuk múltunkat, mely lassan kivész a köztudatból. Gasztronómiai hagyományainkat elnyomják az idegen hatások. Divatirányzatokat követve a fiatalabb generációk egészségesnek vélt külhoni mesterséges élelmiszerek miatt hanyagolják nemzeti ízvilágunkat és az azt hordozó hagyományos alapanyagokat. A projekt tárgyát képező hungarikumok országunknak olyan specialitásai, melyhez hasonlók sehol a nagyvilágban nem lelhető fel. Ezt a gasztronómiai jellegű hagyományt igyekszünk megőrizni és a célközönséget is ráébreszteni a hagyományőrzés szükségességére. Célunk, hogy a projekt hatására szemléletváltozáson átesett fiatalok felfedezve ezeket az értékeket, azoknak tudatos őrzőivé és felhasználóivá legyenek. Fel kívántuk hívni a nyilvánosság figyelmét az ősi magyar háziállatfajták genetikai állománya megőrzésének fontosságára.